Szabó Magda

Művészeti Napok

Szabó Magda

Wooden Desk

 

Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas író, költő, műfordító. 1998-tól haláláig a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

1917. október 5-én született Debrecenben, 2007. november 19-én hunyt el Kerepesen. Apja kisnemesi családból származó városi tanácsos, művelt, humán gondolkodású ember volt, aki lányába már kiskorában beleplántálta az ókori kultúra és a latin nyelv szeretetét. Különös sorsú, a zenében és a költészetben is tehetséges anyjától hallotta azokat a meséket, amelyek később gyermekeknek szánt történeteit (Sziget-kék, Tündér Lala, Bárány Boldizsár) ihlették.

Szülővárosában érettségizett 1935-ben. 1940-ben a debreceni egyetemen szerzett latin-magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. A debreceni Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított 1945-ig. 1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa 1949-ben történt elbocsátásáig. 1947-ben házasságot kötött Szobotka Tibor (1913–1982) íróval. Ennek emlékeit Megmaradt Szobotkának (1983) című könyvében írja meg. Ebben az időszakban írja meg első versesköteteit, majd 1949-től a kényszerű hallgatás időszaka következik. Az írónőtől 1949-ben visszavonták a már odaítélt Baumgarten-díjat, állásából elbocsátották, 1958-ig nem jelenhetett meg könyve. A hallgatás évei után prózai művei, A Freskó (1958) és Az őz (1959) című regényei hozták meg számára a sikert. További műveiben (Disznótor, Pilátus, A Danaida) lélektani érzékenységgel, árnyaltan ábrázolta hőseinek belső világát, az emberi kapcsolatokat. Sohasem vallotta magát női írónak, de hitelesen ábrázolta a női útkeresést, gondokat, kiszolgáltatottságot.

Az 1958-as Freskó és az 1959-ben megjelent Az őz című regényei hozzák meg számára a szélesebb körű ismertséget. 1959-től szabadfoglalkozású író. Sorra követik egymást művei, melyekben a lélektani regények hagyományait is hasznosítva formálja meg jellegzetes alakjait. Önéletrajzi ihletésű munkái az Ókút (1970), valamint a Régimódi történet (1971), melyekből nemcsak az alkotásban szemléletét formáló gyermekkori hatásokról kaphatunk képet, hanem érzékletesen, kordokumentumként is hitelesen számol be a korabeli Debrecen múltjáról és mindennapjairól is.

1985-től öt éven át a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke. 1993-ban a Debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktorává, 2001-ben a Miskolci Egyetem tiszteletbeli doktorává avatták. 2000-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és irodalmi osztály rendes tagja lett. 2003-ban elnyerte a Femina francia irodalmi díjat Az ajtó című regényért. Az Európai Tudományos Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja volt, Debrecen városának díszpolgára.

Kilencvenéves korában, 2007. november 19-én halt meg Kerepesen, a halál olvasás közben érte. Szülővárosában, Debrecenben könyvesbolt és iskola viseli nevét, halálának második évfordulóján alakult meg a Szabó Magda Szellemi Örökségéért Alapítvány. Halála után is sorra jelennek meg kiadatlan írások, illetve gyűjtemények, mint 2010-ben a Drága Kumacs! Levelek Haldimann Évának, amelyeket a magyar születésű svájci irodalmárhoz, a Katalin utca német fordítójához írt.


Kitüntetések, díjak

• Baumgarten-díj (1949, visszavonták)
• József Attila-díj (1959, 1972)
• Debrecen város díszpolgára (1977)
• Kossuth-díj (1978)
• SZOT-díj (1982)
• Pro Urbe Budapest-díj (1983)
• Csokonai-díj (1987)
• Getz Corporation-díj (1992)
• Debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktora (1993)
• Déry Tibor-jutalom (1996)
• Szép Ernő-jutalom (1998)
• Nemes Nagy Ágnes-díj (2000)
• Corvin-lánc (2001)
• Prima Primissima díj (2003)
• Femina-díj (2003)
• Gundel Művészeti Díj (2003)
• Európai Tudományos Akadémia tagja
• Mandello-díj (2005)
• Budapest díszpolgára (2006)
• a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (polgári tagozat) (2007)
• Hazám-díj (2007)


Művei

• Bárány (versek, 1947)
• Vissza az emberig (versek, 1949)
• Ki hol lakik (verses képeskönyv, 1957)
• Mondják meg Zsófikának (ifjúsági regény, 1958)
• Freskó (regény, 1958)
• Bárány Boldizsár (verses mese, 1958)
• Neszek (versek, 1958)
• Marikáék háza (verses képeskönyv, 1959)
• Sziget-kék (meseregény, 1959)
• Az őz (regény, 1959)
• Vörös tinta (filmforgatókönyv, 1959)
• Disznótor (regény, 1960)
• Álarcosbál (ifjúsági regény, 1961)
• Születésnap (regény, 1962)
• Pilátus (regény, 1963)
• A Danaida (regény, 1964)
• Hullámok kergetése (útijegyzetek, 1965)
• Tündér Lala (meseregény, 1965)
• Eleven képét a világnak (drámák, 1966)
• Fanni hagyományai (dráma, 1966)
• Alvók futása (elbeszélések, 1967)
• Mózes egy, huszonkettő (regény, 1967)
• Zeusz küszöbén (útijegyzetek, 1968)
• Katalin utca (regény, 1969)
• Abigél (ifjúsági regény, 1970)
• Ókút (regény, 1970)
• Kiálts, város! (színmű, 1971)
• A szemlélők (regény, 1973)
• Az órák és a farkasok (drámák, 1975)
• Szilfán halat (összegyűjtött versek, 1975)
• Az a szép, fényes nap (színmű, 1976)
• Régimódi történet (regény, 1977)
• Kívül a körön (esszék, kritikák, 1980)
• Erőnk szerint (drámák, 1980)
• Megmaradt Szobotkának (emlékezések, 1983)
• Béla király (dráma-trilógia, 1984)
• Az ajtó (regény, 1987)
• Az öregség villogó csúcsain (műfordítások, 1987)
• Záróvizsga (esszék, tanulmányok, 1987)
• A pillanat (Creusais) (regény, 1990)
• A félistenek szomorúsága (esszék, tanulmányok, 1992)
• Szüret (drámák, 1996)
• A lepke logikája (publicisztikai tanulmányok, 1996)
• A csekei monológ (monodráma, 1999)
• Mézescsók Cerberusnak (elbeszélések, 1999)
• Merszi, Möszjő (publicisztikai írások, 2000)
• Für Elise (regény, 2002)
• Békekötés (hangjátékok, 2006)


Források: Cultura – A kulturális magazin : https://cultura.hu/kultura/szabo-magda-100/ mek.oszk.hu : https://mek.oszk.hu/kiallitas/szabomagda/html/eletrajz.html Múlt-kor Történelmi magazin : https://mult-kor.hu/szabo-magda-szemelyiseget-es-iroi-stilusat-is-meghatarozta-szulovarosa-szellemisege-20201005 Petőfi Irodalmi Múzeum : https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/szabo-magda#bibliografia

látogató számláló